Az ÁLLAMALAPÍTÁS ÜNNEPE* (23/08/20)

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe, Magyarország fővédőszentje tiszteletére.

Az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától kezdve a magyar történelmet végigkíséri Szent István emlékezete, melyet a különböző korszakok másként értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki a Habsburgok legitimitását magyar uralkodókként.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után már nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe is iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét és itt mutatják be Magyarország tortáját. Délután a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.

munkaszüneti nap

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe