RÁKÓCZI-EMLÉKNAP (23/03/27)

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

1704 elején II. Rákóczi Ferenc az európai keresztény világ fejedelmei és respublikái elé helyezte Magyarország ügyét, az 1703. június 7-ére keltezett manifesztumban tudósította a külföldi hatalmi érdekcsoportokat arról, hogy Magyarországon az állami önrendelkezésért fogott fegyvert az ország lakossága. A kiáltvány címe Universis orbis Christiani principibus et respublicis  volt. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, az ország belső önállóságáért (maximális programként a Habsburg-monarchiából való kiválásért, vagyis az ország teljes függetlenségéért) folyt, és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az országbelső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország teljes beépítését a Habsburg Birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt.

Rákóczi emigrációba kényszerült, de megkérdőjelezhetetlen nemzeti hőssé vált, aki követendő példakép maradt a magyarok szemében. A szabadságharc hatása megjelent a népzenében is, és olyan hatást gyakorolt, amiből számos kuruc nóta született: például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hajh! Rákóczi! Bercsényi! 2015 óta a kiemelkedő államférfi, a Rákóczi-szabadságharc vezérlő fejedelmének születésnapja, március 27. nemzeti emléknap az Országgyűlés azon határozatára, amellyel azt II. Rákóczi Ferenc emléknapjává, röviden Rákóczi-emléknapnak nyilvánította.

hu.wikipedia.org

„A valkói jobbágyság lelkesen állt Rákóczi zászlai alá. Míg Isaszegről csak 4, s Gödöllőről is csak 16 kuruc katonáról tudunk, addíg valkóiak közül tudomásunk szerint 30 ember fogott fegyvert a szabadság védelmében. A valkóiak megértették tehát Rákóczi fejedelem hívó szavát, és az 1703. szeptember 27-i úgynevezett „vetési pátensének” szavait, mely szerint a kuruc táborban jobbágyok és ezek családjai mentesültek a földesúri szolgálat és a közterhek alól. Az 1704. esztendőből fennmaradó jegyzék név szerint sorolja fel azokat a valkói lakosokat, akik Rákóczi Ferenc katonái voltak.

Pap István uram seregében:

Jánosi János uram seregiben:
Bolta Miska
Branka János
Kiss András
Rácz Márton
Thott Miska

Szabó Máté uram ezeriben:
Lovasok:
Gacs György
Hegedűs Péter
Sziráki Simon
Tatai ferenc
Valkai Mihály
Varga György
Hajdúk:
Hasznosi János („veres ezerben ment”)
Pesti András
Varga Albert”

részlet „Valkó” könyv 1969

KORABELI TÉRKÉP

 Nova et Accurata Tabula Sedis Belli in Regno (1717)
Tárgy: A Magyar Királyság , Horvát-Szlavónia, Bosznia, Szerbia, Dalmácia, Bulgária, Moldva, Erdély, Havasalföld térképe 1717-ben (osztrák–török csatajelenet)

Teljes képernyős megtekintés új ablakban