VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK (OKTÓBER 19.) (23/10/19)

2017. október 20. péntek

(Last Updated On: 2023. január 25. szerda)

[1]

1605. október 19.

Megszületik Thomas Browne, angol író és orvos


[2]

1682. október 19.

Meghal Thomas Browne, angol író és orvos


[3]

1745. október 19.

Meghal Jonathan Swift író

79 éves korában hal meg Dublinban. Röpirataiban, pamfletjeiben és regényeiben többször állást foglalt kora időszerű politikai eseményeivel és problémáival kapcsolatban. Fellépett angol elnyomás alatt álló ír hazájáért, és könyörtelenül feltárta a politikai, egyházi és tudományos élet, valamint a társadalom bomlásának tapasztalható jelenségeit. A korrupcióval, az elnyomással és a haladás optimista hitével szemben bírálatát karikatúráiban és szatíráiban fogalmazta meg. Angliában ebben az időben a szatíra a legkedveltebb műfaj az időszerű kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalás kifejezésére: Alexander Pope (1688-1744), John Arburthnot (1667-1735) és John Gay (1685-1732) is szatírában fogalmazta meg korbírálatát. Swift legismertebb műve a „Gulliver utazásai”, négy kötetben megjelent regénye. Hőse, Gulliver csendes-óceáni utazásai során kitalált országokba jut el: a törpékkel, az óriásokkal, az állat és a tisztán értelmi lényekkel való találkozás a normális kategóriáját kérdőjelezi meg, és viszonylagossá teszi az érvényes emberi értékeket. Az utazás egyes állomásai egyrészt a fennálló társadalmi rend utópisztikus ellenvilágát képviselik, másrészt a valóság szatirikus karikatúrái. Swift azonban az értelembe és a civilizáció haladásába vetett hittel szemben jóval mélyebb kételyt fogalmaz meg.


[4]

1781. október 19.

A britek kapitulálnak az amerikaiak előtt

A háromhetes amerikai ostrom után, melyet George Washington vezetett, a britek megadták magukat Yorktown-nál, Virginiában. Charles Cornwallis tábornok vezetése alatt kereken 8000 katona állt szemben a 16 000 főnyi szövetséges francia-amerikai haderővel. Az észak-amerikai telepesek katonai győzelme lezárta az 1775 óta tartó függetlenségi háborút. Nagy-Britanniának el kellett ismernie vereségét a tengerentúlon. Londonban ezt kormányzati válság követte: Guilford grófja, Frederic Lord North miniszterelnök kormánya, amely kétségei ellenére is képviselte III. György király politikáját, szembekerült az ellenzékkel, és lemondásra kényszerült. A függetlenségi háborúban katonai eredménye tulajdonképpen meglepetést keltett. A virginiai partvidéken állomásozó angol csapatok Cornwallis tábornok vezetésével 1781 nyarán Virginia egész szárazföldi részét ellenőrizték. Az észak-amerikaiak győzelme ebben a helyzetben csak francia segítséggel volt lehetséges. Amint Washington hírül vette, hogy gróf De Grasse admirális vezetésével Nyugat-Indiából közeledik a francia flotta, a telepesek megsegítésére azonnal harcba bocsátkozott a már partra szállt szárazföldi francia segédcsapatokkal Cornwallis ellen. Cornwallis az angol flotta segítségére számíthatott, de a chesapeake-i öbölbeli francia győzelem meghiúsította reményeit. Az angolok, akiket a tengeren és a szárazföldön is gyűrűbe zártak, feladták a harcot és kapituláltak. A békekötési folyamat még két évig, a párizsi béke ratifikálásig elhúzódott (1783. IX. 3.).


[5]

1784. október 19.

Megszületik Leigh Hunt, angol költő és esszéíró


[6]

1787. október 19.

A Helytartótanács rendeletben szabályozza a katonasorozást


[7]

1812. október 19.

Napóleon megkezdi visszavonulását Moszkvából


[8]

1813. október 19.

A szövetségesek Lipcsénél legyőzik Napóleont

Lipcsénél három napig tartó, elkeseredett és nagy veszteséggel járó harcban I. Napóleon francia császár alulmarad a szövetséges orosz, porosz és osztrák sereggel szemben. A világtörténelem addigi legnagyobb csatájában, több mint félmillió katona harcolt. A szövetségesek elsősorban számbeli fölényüknek köszönhették győzelmüket; a csata alatt még Napóleon szász és württembergi segédcsapatai is átálltak hozzájuk. A szövetségesek oldalán kereken 330 000 katona harcolt, a franciákén kereken 200 000. A szövetségesek 52 000, a franciák több mint 70 000 embert vesztettek. Kisebb serege ellenére Napóleon egy darabig győztesnek érezhette magát, ám mikor a szövetségesek számbeli fölénye érvényre jutott, kénytelen volt kitörni a körülzárt városból és – a poroszoktól és az oroszoktól üldözve – a Rajnáig visszavonulni. A „népek csatájá”-ban aratott szövetséges győzelemnek súlyos politikai következményei voltak: felbomlott az 1806 júniusában létrehozott Rajnai Szövetség, mely 16 fejedelmet tömörített francia protektorátus alatt, továbbá a Napóleon által létesített Wesztfáliai Királyság, Berg és Frankfurt Nagyhercegségek, Dánia és a Nápolyi Királyság pedig 1815 elején elszakadtak Franciaországtól.


[9]

1862. október 19.

Megszületett a francia származású Auguste Marie Lumiere a fényképezés úttörője


[10]

1871. október 19.

Meghal Charles Babbage angol matematikus

A modern elektronikus számítástechnika úttörője Teignmouth-ban látta meg a napvilágot. Munkássága kiterjedt a függvényelmélet, a számítástechnika és a közgazdaságtan területére. 1812-ben részt vett az Analitikai Társaság megalapításában. Céljuk az volt, hogy az új európai eredményeket meghonosítsák az angol matematikában. Babbage-t tagjává választotta a londoni Royal Society. Ő kezdeményezte a Királyi Csillagászati Társaság és a Királyi Statisztikai Társaság megalapítását. 1812-13-ban jutott el a matematikai táblázatok mechanikus kiszámításának gondolatához. Később egy kis számológépet szerkesztett, amely bizonyos műveleteket nyolc tizedes pontossággal végzett el. 1823-ban kormánytámogatást kapott, hogy tervezzen egy 20 tizedes pontosságú gépet, majd részt vett a készülék gépészeti tervezésében is. 1829-39 között a matematika professzora volt Cambridge-ben. Az 1830-as évek közepén készítette el az ún. analitikai gépnek, a modern digitális számítógépnek a terveit. A gép azonban sohasem készült el, mert olyan nagy teljesítményűre álmodta, amelyhez a szükséges pontosságot kora kézművesei nem tudtak produkálni. Emiatt anyagilag tönkrement, csalódott emberként halt meg. (Babbage terveit elfelejtették, jegyzeteit csak 1937-ben találták meg.) Babbage kisebbik gépét azonban Georg Scheutz stockholmi nyomdász elkészítette, és az az 1855-ös párizsi világkiállításon kitüntetést is kapott. Babbage részt vett Anglia modern postai rendszerének létrehozásában, ő szerkesztette az első megbízható biztosítási statisztikai táblázatokat. Ő találta fel a sebességmérő egy fajtáját is, és azt a hóekét is, amely a mozdonyra szerelve a sínre került


[11]

1872. október 19.

Dél-Nyugat Ausztráliában, Új Dél-Wales Hill End nevű városában kibányásszák a 630 font súlyú Holtermann aranyrögöt, amely akkoriban a legnagyobb mennyiségben tartalmazott aranyat


[12]

1875. október 19.

Meghal Wheatstone, az elektrotechnika úttörője

Párizsban meghal Charles Wheatston angol fizikus, az elektrotechnika úttörője. Bátyjától hangszerkészítést tanult, 21 éves korában önálló műhelyt nyitott Londonban. Felfedezéseinek és találmányainak elismeréseként a londoni King’s College kísérleti fizika tanárává nevezték ki. 1864-ben a londoni Royal Society, 1873-ban a párizsi Természettudományi Akadémia választotta tagjául. Az oxfordi és cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Hangszerkészítőként először hangtannal foglalkozott. 1829-ben feltalált egy billentyűs harmóniumot, a concertinát. 1833-ban továbbfejlesztette a Chladni-féle, a rezgő lemezeken kialakult porábrák elméletét. Készített hullámgépet és foglalkozott optikával is, különösen a plasztikus látás feltételeit kutatta. 1833-ban tükörsztereoszkópot készített. 1834-ben forgótükör segítségével megmérte az elektromos szikra időtartamát. Felismerte, hogy a szikra színképe jellemzi azokat a fémeket, amelyek között keletkezett. 1837-ben mágnestűs távíróra kapott szabadalmat William Cooke-kal. 1839-ben elektromágneses mutatólapos távírót szerkesztett, s a hosszú távíróvonalak mentén reléállomásokat létesített. 1840-ben ellenállás-sorozatot készített az elektromos ellenállás mérésére. Legismertebb találmánya az elektromos ellenállás mérésére szolgáló ún. Wheatstone-híd, amelyben egy áramforrás négy áramköri elemet táplál, s melyet 1846-ban konstruált. Találmányai közül megemlítendő még a differenciálgalvanométer.


[13]

1881. október 19.

Megszületett Hatvany Ferenc feső és műgyűjtő

Főleg szoborszerű, plasztikus, zárt körvonalú aktokat és aktos kompozíciókat festett laza, impresszionisztikus környezetben. Egyik fő műve, a Kékruhás nő a posztimpresszionizmus hatását tükrözi. Jelentősek tájképei és bársonyos felületű csendéletei is. Nagy értékű magángyűjteménye a II. világháború alatt részben elpusztult. Lausanne-ban érte a halál 1958. február 7-én.


[14]

1897. október 19.

Meghal George Pullman amerikai mérnök


[15]

1905. október 19.

Meghal Bartha Miklós

Budapesten meghal Bartha Miklós politikus, újságíró, író. Függetlenségi párti politikusként haláláig országgyűlési képviselő volt, a konzervatív ellenzék vezére. 1880-ban Kolozsvárott Ellenzék címmel napilapot indított. 1880 őszén két hírlapi cikke miatt két katonatiszt a szobájában rátámadt és összevagdalta. Különösen éles támadásokat intézett a kormány egyházpolitikai javaslatai ellen. 1891-től a Magyar Hírlap, 1893-tól a Magyarország állandó vezércikkírója volt. 1893-ban ő indította meg a mozgalmat az EMKE (Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület) megalapítására. 1901-ben lemondott az Ugron-pártban viselt elnöki tisztéről és a pártból kilépve Szederkényi Nándor csoportjához csatlakozott. 1904-ben belépett a Függetlenségi és 48-as pártba. Szélsőséges politikai nézetei szépirodalmi munkásságát is erősen befolyásolták. Ady számos írásában bírálta. Összegyűjtött munkái hat kötetben jelentek meg. Melanie című darabját 1888-ban mutatta be a kolozsvári Nemzeti Színház.


[16]

1916. október 19.

Megszületett Vészi Endre költő

Írásai a Nyugatban, a Népszavában és más lapokban jelentek meg. 1945 után a Népszava munkatársa, majd az Írószövetség titkára volt. Számos regényt, verseskötetet, drámát, novellát és rádiójátékot írt. Műveiben a magyar novellahagyomány mesteri folytatója volt. Angi Vera című művének filmváltozata több nemzetközi sikert ért el. Az 1964-ben íródott Statisztika című hangjátékát világszerte sugározták. Távolsági történet című tévéjátéka (1969) elnyerte a Monte Carlo-i filmfesztivál legjobb forgatókönyv díját, az Arany Nimfát. Budapesten hunyt el 1987. július 9-én.


[17]

1931. október 19.

Meghal Thomas Alva Edison amerikai feltaláló

Az Ohio állambeli Milan-ban látta meg a napvilágot. Nagyothallott, több találmányát ez ösztönözte. Tízévesen laboratóriumot rendezett be, majd otthagyta az iskolát, és újságot árult vonaton, majd 1862-től utazó távírász lett. 1869-re megépítette az egy vezetéken két üzenetet továbbító távírót s az elektromos jeleket betűkké alakító nyomtatót, majd önálló lett. New Yorkban F. L. Pope-pal nyomtatós távírókat gyártott, később newarki műhelyében villamos tollat és stenciles sokszorosítót készített. Pénzzavara miatt 1876-ban bezárta gyárát és Menlo Parkba költözött. Itt ismerte fel, hogy a grafitpor a rá ható nyomással arányosan vezeti az áramot, ennek alapján dolgozta ki a szénmikrofont hangerősítésre. Ekkor született a fonográf is, amelyet hangrögzítési céllal készített, ónlemezzel bevont hengerrel. Gépét először trükknek tartották, de később már ünnepelték a Menlo Park-i varázslót. Edison áramszabályozóval oldotta meg az ívlámpa túlhevülését. Támogatói létrehozták az Edison Electirc Light Companyt, és 30 ezer dollárral támogatták. Edison javasolta a párhuzamos kapcsolást, hogy egy izzó kiégése ne szakítsa meg az áramkört. Elméleti tudás híján Francis Uptonnal dolgozott, később bevallotta: az Ohm-törvényt sem ismerte. Platina-, majd Swan angol fizikus nyomán szénszálas izzóval próbálkoztak, amely bevált. A lámpát 1879 végén mutatták be. A világ első villanyvilágítását a Columbia gőzhajón szerelték fel 1880-ban. 1884-ben West Orange-ban birtokot vásárolt, ott gyártotta sorozatban a fonográfot, megalapozta a mozgófilmet és az alkálielemet. William Dickinsonnal mozgóképvetítőt készített, de nem tudták a hangot és képet összhangba hozni. A kukucskálón nézhető kinetogáfnak viszont nagy sikere volt. A konkurencia vetítőrendszereket dolgozott ki, Edison megvette Thomas Armat vetítőjét, és sajátjaként mutatta be. 1893-ban alapította az első filmstúdiót, 1899-ben az Edison Filmet. A lúgos, nikkel-vas elemet a fonográf energiaforrásának szánta, s húsz év alatt küszöbölte ki annak hibáit. 1909-re Edison lett a tengeralattjárók és más járművek telepeinek fő szállítója. 1912-ben Henry Ford kérte fel, hogy tervezzen akkumulátort a híres T-modell önindítójához. Később a villanyvilágítási üzletágból kiszorult, de újító szelleme nem hagyta el, még 80 felett is aktívan dolgozott. Több mint ezer találmányát szabadalmaztatta. Áramellátási, világítási ötleteire 389, a hangrögzítésre 195, a távíróra 150, elektromos telepeire 141, a telefonra 34 szabadalmat kapott. Neve ma is A feltalálót jelenti.


[18]

1931. október 19.

Megszületett John Le Carré angol regényíró


[19]

1937. október 19.

Meghal Ernest Rutherford új-zélandi fizikus


[20]

1941. október 19.

Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot


[21]

1944. október 19.

A jugoszláv és német csapatok elfoglalják Belgrádot


[22]

1987. október 19.

Történelmi veszteségeket szenved a New York-i tőzsde

A New York-i Wall Street tőzsdéjén egyetlen tőzsdenap alatt 22,6 százalékkal, 1738,74 pontra esett a Dow-Jones-index, amely 30 vezető iparvállalat részvényeit öleli fel, és a tőzsde barométerének számít. Más tőzsdéken is drámai árfolyamveszteségek adódnak. A süllyedő trend, bizonyos felocsúdás dacára, a következő napokban is makacsul tartja magát. A tőzsdekrach fő okait általában a tartósa magas és korrekcióra szoruló részvényárfolyamokban, a kalkulálhatatlanul magas likviditásban és a Perzsa-öböl térségében kirobbant válságban látják. Emellett a számítógépes részvénykereskedelem, amely világméretekben másodpercek alatt reagál új trendekre, csak tovább gyorsította ezt a folyamatot. Összességében az összeomlás annak a jele, hogy a pénzügyi körök általában kevéssé bíznak már abban, hogy az ipari nemzetek hatékonyan le tudják küzdeni a nemzetközi kereskedelemben mutatkozó egyensúlyhiányt. Ennek az egyensúlyhiánynak a kiváltója az USA mérhetetlenül nagy kereskedelmi deficitje (ez az export és az import közötti különbséget mutatja), amelyet az 1981 óta felszökött dollárárfolyam váltott ki; a deficit megszüntetésére ímmel-ámmal tett intézkedések a dollárárfolyam romlásához vezettek és fokozták az idegességet a tőzsdén. November 30-án a dollár árfolyama 1,64 DM-re esett; 1949 óta soha sem volt ilyen alacsony. Főleg a nyugatnémet gazdaságnak kell árfolyamesés esetén attól tartania, hogy az Egyesült Államok belső piacán csökkennek az értékesítési lehetőségek.


[23]

1988. október 19.

Válság tör ki Jugoszláviában

A jugoszláv kommunisták Központi Bizottságának rendkívüli ülésén – a pártvezetőség összetételéről tartott bizalmi szavazás után – leváltották Dusan Ckrebić szerb politikust. Az eredmény jelzi, hogy Szerbia egyre nyilvánvalóbb törekvése az egyeduralom megszerzésére, a többi jugoszláv részköztársaság és az autonóm területek ellenérzéseit váltja ki. Slobodan Milosević, 47 éves szerb pártvezető, akit felülről szervezett nacionalista tömegtüntetések támogatnak, követelte többek között a főleg albánok által lakott autonóm terület, Koszovó és az ugyancsak autonóm magyar Vajdaság beolvasztását Szerbiába, valamint további jogok biztosítását Szerbia számára. A rendkívüli ülés nem jelentette a belpolitikai válság megoldását, mivel a súlyos gazdasági problémák orvosolatlanok maradtak.


[24]

1989. október 19.

Legálisan is megjelenik a Bányászinduló

Az 1981-ben indult, illegálisan kiadott folyóirat most, a sajtóellenőrzés, a cenzúra eltörlése után legális folyóiratként jelenik meg.


múlt-kor.hu

©2017 idStudio & SMThemes.com  oldal info: [email protected]