VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK (OKTÓBER 8.) (23/10/08)

2017. október 9. hétfő

(Last Updated On: 2023. január 25. szerda)

[1]

314. október 8.

I. Constantinus legyőzi Liciniust

Constantinus csapatai Sirmium közelében Cibalae (Vinkovci) mellett legyőzik Licinius katonáit. A két császár ellenségeskedése még a Diocletiánus által létrehozott decentralizációnak következtében robbant ki. Diocletianus lemondása után a birodalom még jobban széttagolódott. A 310-es évek legelején négy Augustus – Licinius, Maximinus, Constantinus és Maxentius – állt a római világ élén. Közülük hatalomvágy szempontjából Licinius és Constantinus emelkedett ki. Ez utóbbi 312. október 28-án a Róma mellett lévő Milvius hídnál döntő győzelmet aratott Maxentius felett. (Ennél hadjáratnál észlelte a nagyra törő uralkodó a keresztet az `e jelben győzni fogsz` felirattal.) Nem sokkal ezután Licinius Maximinus-szal számolt le. A két győztes összecsapása kikerülhetetlen volt. A diadal után a vesztes Licinius átengedte Illyricumot, Makedoniát, Görögországot és Moesia egy részét. Az egyeduralmat végül Constantinus szerezte meg, amikor 324-ben kivégeztette ellenlábasát.


[2]

705. október 8.

Meghal Abdal-Malik kalifa

59 éves korában, Damaszkuszban meghal Abdal-Malik kalifa, az Omajjád-dinasztia tagja. Több mint tízéves polgárháborúban legyőzte Abdalláh ibn az-Zubair ellenkalifát, s miután a pénzügyek újjászervezésével és az arab közigazgatási nyelvvé tételével helyreállította a birodalom egységét, reformkorszakot teremtett az Iszlám Birodalomban. Azokat a zavargásokat, melyeket 661 óta az Omajjád-vezetés álló birodalomban tapasztalni lehetett, az okozta, hogy a kiváltságaikat féltő arab uralkodó rétegek szembekerültek a Damaszkuszban uralkodó kalifákkal. A 692-ig tartó mekkai ellenkalifátus idején Abdal-Malik új muzulmán szentélyt emeltetett, mégpedig a 691-re elkészült „Szikla-dóm”-ot a jeruzsálemi zsidó Salamon-templom helyén. Az arabnak közigazgatási nyelvként való fokozatos bevezetése a meghódított területeken is a közigazgatás egységesítését eredményezte, sőt a kulturális egybeolvadási folyamat kezdetét is jelentette. Abdal-Malik nevéhez fűződik még a 696-ban végrehajtott pénzreform: a birodalom keleti részein a dirhem nevű ezüstpénzt vezették be, a nyugatin viszont az arany dénár volt érvényben.


 [3]

1559. október 8.

Erdélyi országgyűlést tartanak Gyulafehérvárott


[4]

1588. október 8.

Mintegy 10 ezer fős török sereg Szikszónál vereséget szenved a Rákóczi Zsigmond által vezetett magyar végvári csapatoktól


[5]

1620. október 8.

II. Ferdinánd hadai sikertelenül ostromolják Pozsonyt


[6]

1803. október 8.

Meghal Alfieri olasz költő

Firenzében 54 éves korában meghal Vittorio Alfieri olasz költő, romantikus-hazafias tragédiák (`Filippo`, 1783; `Virginia`, 1783; `Mirra`, 1789; `Saul`, 1789) szerzője. Műveiben, antik köntösben korának politikai kérdéseit taglalja. Republikánus szabadságeszményt megfogalmazó tragédiáiban szenvedélyes személyiségek konfliktusait jeleníti meg. Alfieri mélységesen elégedetlen volt Itália politikai és művészeti életével. Az egyén és a nép erkölcsi értékekre alapozott szabadsága mellett tört lándzsát. Művei az erősödő nemzeti tudatot tükrözik. Itália fő problémája a régóta tartó idegen – francia és osztrák – uralom és a széttagoltság. Az olasz költők az egységért és a szabadságért küzdenek, céljuk inkább politikai, mint irodalmi. Ebben a tekintetben később sok rokon vonás figyelhető meg a magyar irodalomban is.


[7]

1826. október 8.

Meghal az acélgyáros Friedrich Krupp

39 éves korában meghal szülővárosában, Essenben az acélipari vállalkozó, Friedrich Krupp. 1811-ben alapított gyárat `az angol acél és minden abból származó termék gyártására`, amely azonban a gazdasági nehézségek következtében kevés sikert hozott. Az angol acélipar előretörése idején, Krupp Altenessenben található kis üzeme nehezen tudott a versenyben lépést tartani. Bár az éremverő dúc és az előnyújtó henger elkészítésével második nekifutásra 1816-ben sikerült Németországban piacot szereznie, az üzem bővítéséhez hiányoztak a szükséges pénzeszközök. 1820-tól állandóan gazdasági nehézségekkel küszködött. Fiának és örökösének, Alfred Kruppnak négy munkást és 10 000 birodalmi tallér adósságot hagyott hátra. Az acélipar az Anglián kívüli európai kontinens más országaiban is gyermekcipőben járt.


[8]

1848. október 8.

A Bécs felé menekülő Jellasics átlépi az osztrák-magyar határt


[9]

1848. október 8.

Kossuth lesz az OHB elnöke

A képviselőház már szeptember 16-án Országos Honvédelmi Bizottmányt hozott létre, amelynek feladta: ellenőrizze és segítse a kormány védelmi intézkedéseit. Batthyány lemondása után előbb ideiglenesen, majd október 8-tól, országgyűlési határozat alapján véglegesen is ez a testület gyakorolta a végrehajtó hatalmat. A “baloldal” képviselőiből álló kis kormány elnökévé Kossuthot választották. A szakminisztériumokat a korábbi államtitkárok, és az OHB tagjai vezették. E kormányzati rendszerben Kossuth egyszemélyi, korlátozottan ellenőrzött vezetést gyakorolt. Kossuth és az OHB intézett minden fontos ügyet, különösen a hadszervezői munkát. A törvényhatóságokba teljhatalmú kormánybiztosokat küldtek ki, akik főként az újoncozást és a hadfelszerelést szervezték. A hadsereg élére – a francia példától eltérően – nem állítottak biztosokat.


[10]

1859. október 8.

A reformátusok tiltakoznak a protestáns pátens ellen

A tiszántúli református egyházkerület debreceni gyűlése tiltakozik a szeptember 11-én megjelent pátens ellen, mely szabályozza az állam és a protestáns egyházak viszonyát.


[11]

1876. október 8.

Megszületett Tormay Cecile író

Első novellásköteteit 1911-ben követte az Emberek a kövek között című regénye, amely külföldön is nagy elismerést vívott ki: a kötet megjelent angol, német, majd francia fordításban is több kiadásban. (Később megfilmesítették a regényt Fényes Alice főszereplésével.) Az 1914-ben megjelent Régi ház című nemzedékváltó családregény még népszerűbbé tette, s megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Péczely- díját. A Tanácsköztársaság átélt borzalmait a Bujdosó könyve című naplóregényében írta meg (1920), s ez okozta, hogy a szocializmus évtizedeiben műveit nem adták ki. 1922-ben létrehozta a Napkelet című folyóiratot, amelybe az első világháború után induló új nemzedék írt. 1934-ben trilógiába kezdett Az ősi küldött címmel, ezt azonban már Kállay Miklós fejezte be. Mátraházán hunyt el 1937. április 2-án.


[12]

1879. október 8.

Az uralkodó felmenti a közös külügyminisztert

Gróf Andrássy Gyula utódjául Heinrich Haymerle bárót nevezi ki I. Ferenc József.


[13]

1897. október 8.

Megszületett Rouben Mamoulian amerikai filmrendező

Tiflis-ban (Tbiliszi) látta meg a napvilágot. Pályáját londoni színházaknál kezdte, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol operákat és operetteket állított színpadra, mielőtt forgatni kezdett. Első filmje a Taps (1929) volt, három évvel később ő rendezte a Dr. Jekyll és Mr. Hyde című filmet. 1933-ban készítette el leghíresebb filmjét, a Krisztina királynőt, amely Greta Garbót világhírűvé tette. Forgatott Maurice Chevalier-vel, Gary Cooperrel és Fred Astaire-rel is. Los Angeles-ben hunyt el 1987. december 4-én.


[14]

1902. október 8.

A képviselőház megtartja első ülését az új Országházban

A képviselők még az épülő Országházban foglaltak helyet. Az Országház építését 1880-ban határozták el, az országos pályázatra 20 terv érkezett, melyek közül Steindl Imre átdolgozott terveit fogadták el 1884-ben. Az építkezés 1885. október 12-én kezdődött. Az eklektikus-neogót épület, a XIX. századvég legnagyobb szabású együttese, 1904-re épült fel, az építkezésen átlagosan ezer ember dolgozott. 1894. május 5-én tartották a bokrétaünnepet. A félkész épületben 1896. június 8-án, a millennium idején ünnepi ülésre gyűltek össze először a honatyák, ülésről azonban nem lehetett beszélni, mivel székek még nem voltak (csak a hercegek és hercegnők számára), egyébként is a kupolateremben folyt a megemlékezés a honfoglalás ezeréves évfordulójáról. Ferenc József nem volt jelen, csak június 12-én tekintette meg az épületet. 1902. október 8-án átadták az országgyűlésnek az új tanácskozó épületet: a képviselőház ezen a napon tartotta első, valódi ülését az Országházban. A főrendiház még régi helyén, a Nemzeti Múzeumban ülésezett. A képviselők erősen kifogásolták, hogy az uralkodó, akárcsak 1896-ban, ekkor sem jelent meg – ez volt az első parlamenti vihar a Házban. Az egész épületet 1904-ben adták át, a költségek – a tervezett 9,5 millióval szemben – meghaladták a 37 millió koronát. Az Országház mai is Magyarország egyik legnagyobb épülete, hossza 268 m, szélessége 118, a kupolacsúcs magassága 96 m. Steindl Imre nem láthatta elkészült művét, mert 1902. augusztus 31-én meghalt. Ez volt Európa első távfűtéses épülete, szellőzése és világítása is a kor első vonalába tartozott. Vegyes gáz- és villanyvilágítását az 1920-as években cserélték 110, az 1950-esekben 220 voltosra. Itt található az Országgyűlés Könyvtár is, az állam- és jogtudományok, valamint a nemzetközi jog gyűjteményei, az ENSZ letéti anyagai.


[15]

1907. október 8.

Megszavazzák a gazdasági kiegyezést

A képviselőház megszavazza az új osztrák-magyar gazdasági kiegyezést. Lényege azonos a korábbiakéval.


[16]

1908. október 8.

Munkástüntetés zajlik Budapesten

Az általános választójogért és a rendőri terror ellen tüntető munkások revolverrel és vasbotokal támadnak az ellenük kivezényelt rendőrökre. (Ún. vasbotos tüntetés).


[17]

1912. október 8.

Megkezdődik a balkáni államok háborúja

II. Miklós támogatásával a Balkán Szövetségbe tömörült Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegro háborút indít a Török Birodalom ellen. Céljuk a török uralom felszámolása, Makedónia, Trákia és Albánia annektálása. Már a XIX. század második felétől kezdve a Balkán a nemzetközi politikai egyik válsággóca volt. Az európai nagyhatalmak terjeszkedési törekvései és a balkáni népek önállósági törekvései újabb és újabb feszültségekhez vezetnek. Március 3. és október 6. között Oroszország diplomáciai közvetítéssel a balkáni államok szerződések sorát kötötték egymással. A pánszlávizmus jelszavával a cár hatalmának növekedését reméli attól, ha sikerül kiszorítani a Török Birodalmat a Balkánról. A cár már korábban is, mint a szláv nyelvű és görögkeleti vallású népek védelmezője lépett fel, a balkáni politika viszályaiban.


[18]

1918. október 8.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kiáltványt bocsát ki

Ebben követeli a magyarországi nemzetek önrendelkezési jogát és a demokratikus átalakulást.


[19]

1919. október 8.

Megalakul a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja

A Keresztény Nemzeti Párt és a Keresztényszociális Gazdasági Párt egyesül Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja néven.


[20]

1922. október 8.

Megszületett Varga Domokos író

Kunszentmiklós szülötte a soproni egyetem erdőmérnöki karán szerzett diplomát, majd kataszteri mérnökként dolgozott. 1946-ban a debreceni Néplap munkatársa, 1947-48-ban Budapesten A cserkészfiúk és a Március Tizenötödike felelős szerkesztője, 1948-49-ben a Szabad Nép, 1949-től a Magyar Rádió Falurádió szerkesztőségének munkatársa, majd vezetője, 1952-től a rádió külső munkatársa, 1954-től az Irodalmi Újság rovatvezetője, 1956-57-ben a rádió belső munkatársa volt. Forradalmi tevékenységéért 1957-58-ban börtönben ült. Hosszú éveken át nem kapott képzettségének, tudásának megfelelő munkát. Az irodalomhoz csak az 1960-as évek közepén térhetett vissza. 1968-tól az Élet és Irodalom munkatársaként dolgozott. 1970-től szabadfoglalkozású író. 1992-ben a televízió Lyukasóra című műsorának szerkesztője volt. A Kutyafülűek című elbeszéléskötet, a Kölyökkóstolgató című pedagógiai esszé, biográfiák és riportkönyvek szerzője. Az 1990-ben megjelent Rejtelmes világ című képes gyermekenciklopédia társszerkesztője volt. Két tucatnál is több ismeretterjesztő és ifjúsági könyvet, valamint szociográfiát írt: Erdőkerülőben, Vizek könyve, Aranyhomok. 1998-ban Károli Gáspár-díjat kapott a magyar nyelv megújulását szolgáló életműve elismeréséért. 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki meleghangú, kivételesen érzékeny, műfajokban gazdag irodalmi munkásságáért, különös tekintettel a gyermekek világát jól ismerő, számukra írt tankönyveiért, a család fontosságát és a magyar nemzettudat megőrzését szolgáló műveiért. Munkásságát még Arany János-díjjal és IBBY-jutalommal ismerték el. Kunszentmiklós és Káva díszpolgára volt. 2002-ben életműve elismeréseként Szabó Zoltán-díjat kapott.


[21]

1933. október 8.

Megindul a kormánypárt tömegpárttá szervezésének második nagy kampánya

Marton Béla ügyvezető főtitkár egy hónap alatt 29 megyében 125 beszédben ismerteti a nemzeti egység gondolatát.


[22]

1938. október 8.

Rendkívüli ülést tart a minisztertanács

Kimondja, hogy a csehszlovákiai területeket `nem történelmi, hanem etnikai alapon` követeli vissza; Pozsony legyen szabadkikötővé, Kárpátalján tartsanak népszavazást.


[23]

1940. október 8.

Német csapatok vonulnak be Romániába


[24]

1940. október 8.

Bartók búcsúhangversenyét tartja

Bartók Béla és felesége, Pásztory Ditta búcsúhangversenyt ad Budapesten. Nem sokkal később Amerikába távoznak.


[25]

1944. október 8.

A szovjetek tovább nyomulnak Magyarország területén

A 2. Ukrán Front egységei Szegedtől délre, továbbá Szentesnél és Szolnok alatt elérik a Tiszát.


[26]

1944. október 8.

A magyar küldöttség megkapja a fegyverszüneti feltételeket

V. M. Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átnyújtja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a magyar küldöttségnek.


[27]

1946. október 8.

Megalakul a Tátrai vonosnégyes

Tátrai Vilmoson kívül az együttes alapító tagja volt még Rényi Albert, Iványi József és Dénes Vera. A vonósnégyes Magyarország reprezentatív kvartettjeként hamarosan európai hírnévre tett szert. Az 1950-es évektől Tátrai Vilmos társaságában az együttesben muzsikált Szűcs Mihály, Várkonyi István, Konrád György és Banda Ede is. A négyes nemzetközi diadalútjának jelentős állomása volt, hogy 1948-ban megnyerte a budapesti nemzetközi Bartók-kvartettverseny első díját. A muzsikusok felléptek egyebek között Európán kívül Japánban is. A Tátrai-vonósnégyeshez fűződött számos magyar és külföldi szerző kamaraművének ősbemutatója, s mintegy 150 hanglemez- felvételük készült. A kvartett 1994. január 10-én adta utolsó koncertjét.


[28]

1967. október 8.

Meghal Clement Richard Attlee brit kormányfő

Putney-ben született 1883. január 3-án. 1905-ben Oxfordban szerzett jogi diplomát, egy ideig ügyvédi munkát végzett, de hamarosan a társadalmi reformok iránt kezdett érdeklődni. 1907-ben csatlakozott a szocialista jellegű Fábiánus Társasághoz, 1908-ban a Független Munkáspárthoz. Az I. világháborúban katonáskodott, utána aktívan részt vett az elszegényedett londoni East End kerület közéletében. 1919-ben a stepneyi kerület polgármestere, 1922-ben parlamenti képviselő lett. 1924-ben hadügyi államtitkár volt a munkáspárti kormányban, 1929-31 között tárca nélküli, majd postaügyi miniszter. 1931-ben a Munkáspárt helyettes vezetője lett, majd 1935-ben átvette a párt vezetését. Egyetértett ugyan a Németország elleni, 1939. szeptemberi hadüzenettel, de nem vállalt szerepet Neville Chamberlain kormányában. 1940 májusában támogatta Churchill kormányalakítását, a háborús koalíciós kormányban a lordpecsétőr (a legfőbb igazságügyi tisztviselő), a brit domíniumok minisztere, a miniszterelnök-helyettes és a koronatanács elnöke funkciókat töltötte be. 1945. májusban a Munkáspártot kivitte a koalícióból, s miután a júliusi választásokon a Churchill vezette konzervatívok vereséget szenvedtek, Attlee miniszterelnök lett. Ezután – Churchillt váltva – Potsdamban július 29-augusztus 2. között ő képviselte Nagy-Britanniát a II. világháború győztes hatalmainak 1945. július 17-én kezdődött záró-konferenciáján. 1945-46-ban nemzetvédelmi miniszter is volt.
Vezetése alatt Nagy-Britannia részt vett az 1948-ban indult Marshall-tervben, amely Európa újjáépítését célozta meg, majd csatlakozott az 1949-ben megalakult NATO-hoz, és az európai nemzetek egyesítése céljából létrehozott Európa Tanácshoz. Kormánya gazdasági téren számos megszorító intézkedést léptetett életbe, mivel az ország a világháború következtében jelentősen meggyengült. Államosították a szénbányászatot, az acélgyártást, a vasutat, a polgári légi közlekedést, a távírószolgálatot és az Angol Bankot. Létrejött a nemzeti egészségügyi szolgálat, modern társadalombiztosítási rendszert és egyéb jóléti intézkedéseket is bevezettek. Kormányzása idején vált függetlenné India és Pakisztán, (ez utóbbi létrejöttére különösen büszke volt), továbbá Burma és Ceylon. Nagy-Britannia lemondott az Egyiptom, Transzjordánia és Palesztina feletti fennhatóságról – az utóbbi területén alakult meg 1948-ban Izrael állam – s elismerte a Kínai Népköztársaságot. Kormányfősége idején rakták le a brit jóléti állam alapjait, s ekkor tették meg a legfontosabb lépéseket a Brit Birodalom felszámolása és a Nemzetközösség létrehozása irányában. Miután a konzervatívok 1951 októberében kis többséggel megnyerték a választásokat, ismét Churchill alakított kormányt. Attlee lemondott, s ellenzéki vezérként működött. 1955-ben leköszönt a pártvezetői tisztről is, a királynő a Walthamstow earlje címmel tüntette ki, s a felsőház, a House of Lords tagja lett. 1955-ben adta ki emlékiratait Ahogy történt címmel. 1961-ben jelent meg A Birodalomtól a Nemzetközösségig című könyve.


[29]

1972. október 8.

Meghal Gózon Gyula színész

Érsekújváron született 1885. április 19-én. Az 1910-es évek elején került Pestre, ahol előbb Nagy Endre szerződtette kabaréjához, majd a Király Színház tagja lett. Évekig feleségével – Berky Lilivel – különböző kabarékban lépett fel, ezután a Belvárosi, később az Új Színházban játszott. 1935-ben lett a Nemzeti Színház tagja, s itt szerepelt haláláig. A színpadon tragikus és komikus szerepeket egyaránt sikerrel formált meg, az igazi népszerűséget azonban a film hozta meg számára. 90 filmben játszott főbb szerepet, amelyek közül a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, az Ez a villa eladó, A Noszty fiú esete Tóth Marival és az Állami Áruház című filmekben nyújtott alakítása különösen emlékezetes. 1954-ben Kossuth-díjjal, 1955-ben kiváló művész címmel tüntették ki. Budapesten érte a halál.


[30]

1980. október 8.

Felszentelik a vatikáni magyar kápolnát

A Vatikánban 1980. október 8-án felszentelték a Magyarok Nagyasszonya kápolnát, amelyet II. János Pál pápa áldott meg. Szent István király a kereszténység felvételekor a Szent Koronán kívül kápolnát és zarándokházat kapott II. Szilveszter pápától az ősi Szent Péter templom mellett. Ezeket az épületeket 1776-ban a Szent Péter bazilika új sekrestyéjének építésekor lebontották. 1977-ben Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek arra kérte VI. Pál pápát, hogy ajándékozzon helyet a Szent Péter bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kialakítandó kápolna számára. Az 50 négyzetméter alapterületű magyar kápolna a magyar állam támogatásával a világ magyarságának adományaiból készült el. A szembemiséző oltár mögötti falat Varga Imre, a kápolna zárófalát Amerigo Tot szobrászművészek alkotásai díszítik. A hosszanti falakon 19 magyar szent alakja látható.


[31]

 

1992. október 8.

Meghal Rátonyi Róbert színész

Budapesten született 1923. február 18-án. 1941-ben elvégezte a Zeneművészeti Főiskolát hegedű szakon. 1941-42-ben Rózsahegyi Kálmán színiiskoljában tanult, mellette táncórákat vett. Eleinte revüszínházakban, éjszakai zenés szórakozóhelyeken lépett fel. 1945-49-ig a főváros majdnem minden magánszínházában játszott. 1949-től az Operettszínház táncoskomikusa volt. Boszorkányos tánctudása, megnyerő modora, könnyed humora az operett meghatározó egyéniségé tette. Az 1970-es évektől a Thália Színházban, prózai darabokban is nagy sikert aratott. Szívesen vállalt feladatokat gyermekdarabokban és konferansziéként is népszerű volt. Sokat szerepelt filmen, tv-ben, rádióban. Élete utolsó éveiben rendezett is. Előadássorozatokat tartott a rádióban és a televízióban a zenés műfajról. Rendszeresen publikált újságokban és hetilapokban, könyvei jelentek meg. Külföldön is népszerű volt. A világ több országában fellépett színházi együttesekkel vagy önálló műsoraival. Könyvei: Az operett csillagai, Fejvadászat, Ne vegyél komolyan, Akiket én szeretek, Operett, Szeretném, ha szeretnének, Mulató a Nagymező utcában, Kétszáz kedvenc közelről, Botrányos malom, Mindent bele. Jászai Mari-díjjal 1956-ban és 1961-ben tüntették ki, kiváló művész címet 1985-ben kapott. Fia, Róbert dzsesszzenész, leánya, Hajni színész lett.


[32]

1992. október 8.

Meghal Willy Brandt, az NSZK egykori kancellárja

Életének 78. évében elhunyt a Német Szociáldemokrata Párt tiszteletbeli elnöke, az NSZK egykori kancellárja, a Nobel-békedíjas . Az északnémet Brandt tizenhat évesen lett szociáldemokrata, tizenkilenc évesen kellett emigrálnia Hitler elől Skandináviába: norvég állampolgár lett norvég feleséggel, és egyben norvég hadifogoly is az ország német megszállása után. A háború után hazatért, először norvég lapokat tudósított, majd a berlini norvég katonai misszió sajtóattaséja lett, őrnagyi rangban. Újságíróként és hivatásos politikusként működött a megszállt Berlinben, ahol csaknem egy évtizeden át volt polgármester 1969-ben lett a szociálliberális kormány kancellárja 1974-ig, amikor is kiderül, hogy személyi titkára az NDK ügynöke. Brandt egyike volt azoknak, akik felismerték, hogy az igazi mély árok nem a „két világrendszer”, hanem a jómódú Észak és a szegény Dél, a „harmadik világ” között húzódik. Erre az időszakra esett az „új keleti politika” megvalósítása: az NDK létének elismerése, a német-szovjet és a német-lengyel szerződés megkötése 1970-ben, vagyis az Odera-Neisse határ véglegesítése. Életművét összegezve úgy tartják, August Bebel óta a legnagyobb hatású szociáldemokrata politikus volt, s amellett „német hazafi” (Helmut Kohl). Számtalan német és nemzetközi kitüntetése közül a legértékesebb az 1971-ben kapott Nobel-békedíj, amellyel a kelet-nyugati enyhülés érdekében kifejtett tevékenységét jutalmazták. Személyes irattárát a Friedrich-Ebert Alapítvány kapta meg.


[33]

1993. október 8.

Grúzia elnöke, Edward Sevarnadze bejelenti, hogy országa belép a Független Államok Közösségébe


[34]

1997. október 8.

Meghal Pásztor Lajos történész

Budapesten született 1913. február 13-án. Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte, s 1939 májusában középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1941 januárjában magyar és egyetemes újkori történelemből, valamint oklevéltanból doktorált. 1941 szeptembere és 1946 októbere között a budapesti Országos Levéltárban dolgozott. 1946-ban Rómába került, ahol a Magyar Akadémia titkáraként tevékenykedett 1949 áprilisáig. Ekkor `scriptor` lett a Vatikáni Titkos Levéltárban, majd 1956 januárjától 1983 márciusáig levéltárnok volt. Ő volt mindmáig az egyetlen magyar `civil`, aki ebben a megtiszteltetésben részesült. XII. Pius pápától megkapta a vatikáni állampolgárságot is. 1968-ban a világ talán legjelentősebb katolikus egyetemén, a jezsuita Gregoriánán az egyháztörténet professzorává nevezték ki. Életének nagy része Rómához, a vatikáni levéltárhoz, az egyetemhez kötődött, soha többé nem tért vissza Magyarországra. Mindazonáltal készségesen segítette a Rómában megforduló magyar kutatók, történészek munkáját. 1974-ben pápai kormányfőtanácsos lett. Több tudományos társaság tagja és nemzetközi katolikus tudományos folyóiratok munkatársa volt. Magyarul főleg a Katolikus Szemlében publikált. 1955-ben megalakította és 1980-ig működtette az Anonymus nevű, római magyar kiadót. 1974-ben megkapta a Szent Szilveszter érdemrend parancsnoki fokozatát és a francia Becsületrend tiszti keresztjét is. 1994-ben magas magyar állami kitüntetéssel is elismerték munkásságát. Művei közül kiemelkedik 1970-ben Rómában megjelent Archivistica című tankönyve és az első vatikáni zsinathoz kapcsolódó, sok száz oldalas dokumentumközlése és elemzése. Még magyarországi tartózkodása alatt látott napvilágot A magyarság vallásos élete a Jagellók korában című könyve és a Vatikáni Levéltár című tanulmánya.


mult-kor.hu

©2017 idStudio & SMThemes.com  oldal info: [email protected]