TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK (OKTÓBER 9.) (23/10/09)

[1]

1305. október 9.

III. Vencel cseh király Brünnben ünnepélyesen lemond a magyar koronához való jogáról és azt a koronázási jelvényekkel együtt átruházza III. Ottó alsó-bajorországi hercegre

1387. október 9.

VI. Orbán pápa kinevezi Zsigmond kancellárját, Kanizsai János egri püspököt az elhunyt Demeter esztergomi érsek utódául

1464. október 9.

Cristoforo Moro velencei dózse megküldi I. Mátyásnak azt a 4O ezer aranyat, amelyet II. Pius pápa hagyott a magyar királyra a török elleni hadjárat költségeire

1651. október 9.

Törvényt hoznak az angol tengeri kereskedelem védelmére

Oliver Cromwell, az angol köztársaság (Commonwealth) államtanácsának vezető alakja, az angol tengerhajózás vezető alakja, az angol tengerhajózás élénkítésére kihirdeti a hajózási törvényt. A törvény az Afrikából, Ázsiából, és Amerikából származó áruk behozatalát a szigetországba vagy onnan történő elszállítását csak angol hajókon engedélyezi. Az európai árukat a kibocsátó ország hajói is szállíthatják. A törvény az angol tengerhajózást védi a külföldi versennyel szemben, de legfőképpen a holland tengeri kereskedelem ellen irányul. A hajózási törvény azonban nem csökkenti jelentős mértékben a holland tengerhajózást, mivel annak részesedése az angliai kivitelből és behozatalból már évtizedek óta erősen csökkent, s nem érinti a hollandok számára igen jelentős balti-tengeri kereskedelmet sem. A két ország viszonya mégis elmérgesedik; a hajózási törvény következtében robban ki a holland-angol tengeri háború (1652-1674). A hajózási törvény jelentősége elsősorban az angol kereskedelem és a gyarmati fejlődés serkentésében keresendő. A kereskedő nagypolgárság, amelyet a törvény véd, gyors gazdasági fellendülés részese lesz. A hajózási törvény alapozza meg Anglia vezető tengeri hatalommá emelkedését. A törvény összhangban áll azzal a törekvéssel, hogy az angol birodalom önellátó gazdasági egységgé válják; ez a merkantilizmus angol változata. A merkantilizmus, a XVI. század óta Európában kialakuló gazdasági rendszer, a gazdaság átfogó állami irányítását és fejlesztését, monopolista kereskedőtársaságok alapítását, egységes belső piac megteremtését és a behozatal nagymértékű visszaszorítását írja elő. Angliában a merkantilizmus elsősorban a hazai gyapjútermékek iránti keresletet növelő intézkedésekre és a gyarmati politikára terjed ki.

1789. október 9.

A császári sereg beveszi Belgrád várát

1807. október 9.

Poroszországban rendeletet adnak ki az örökös jobbágyság eltörléséről

A mindössze nyolc nappal korában a porosz kormányba – immár főminiszterként – visszatért Heinrich Friedrich Karl von Stein birodalmi báró ösztönzésére III. Frigyes Vilmos király rendeletet ad ki az örökös jobbágyság eltörléséről. Megszűnik a jobbágyság, a paraszt csak a királynak marad adóköteles alattvalója. A mezőgazdaságilag hasznosítható területek megművelését immár semmi sem korlátozza. A király ettől az intézkedésétől reméli a franciákkal folytatott háborúban súlyosan károsodott mezőgazdaság újbóli fellendülését. Egyéb liberális reform hiányában a jobbágyfelszabadításnak természetesen vannak hátrányai is: a paraszt már nem fordulhat közvetlen védelemért a földesúrhoz vagy a királyhoz, s a jobbágytelkek szabad adás-vételével elűzik azokat a parasztokat, akik nem tudják földjüket megvásárolni. Közvetlen eredményei intézkedésének, hogy a franciák ellen (1813. III. 27.) III. Frigyes Vilmos önkéntesek százait tudta megnyerni.

1841. október 9.

Meghal Karl Friedrich Schinkel német építész és festő

A német klasszicizmus legnagyobb mestere Neuruppin-ban született 1781. március 13-án. XIX. század első évtizedében Berlinben telepedett le, ahol munkáira az udvar is felfigyelt, s 1810-től alkalmazta. Első nagyobb klasszicista alkotása, a berlini Neue Wache épülete 1818-ban készült el. Ő építette a Schauspielhaust, valamint a szintén berlini Altes Múzeumot. Épületeket tervezett a trónörökösnek, és ő építette újjá a berlini királyi palotát. Sok más jelentős munkája is ismert, csak Berlinben ötven épülete állt. Festett tájképeket, falképeket és kőrajzokat, s foglalkozott fémöntéssel, valamint díszlettervezéssel is.

1841. október 9.

Felavatják a sporoni színházat

A város első színháza 1769-ben nyílt meg. 1841-ben Franz Lössl osztrák építész tervei szerint klasszicizáló stílusban épült fel a új színház, amely 1841. október 9-én nyitotta meg kapuit. Ezt 1909-ben lebontották, majd ezután készült el a jelenlegi színházi épület, amely 1949-től a győri színház vendégjátékainak színhelye volt. 1975-ben az épületet felújították, s Petőfi Színház néven tartották az előadásokat. 1991-től a budapesti Arizóna Színház itt is színre vitte produkcióit, majd 1993 óta önálló társulattal működik.

1846. október 9.

Megszületett Julius Maggi svájci élelmiszeripari vállalkozó

Nevét az általa gyártott, majd róla elnevezett, ún. Maggi leveskocka és ételízesítő tette világhírűvé. 1897-ben alapította gyárát. A ma is termékeinek profilját adó leveskockák, szószok és levesfűszerek ipari előállítása már 1886-tól folyt a svájci Kemp-völgyben `a dolgozó néprétegek táplálkozásának javítására`. Maggi székhelyül Singent választotta, amely vasúti csomópont volt, s így kedvező helyzetűnek ígérkezett. Mivel azonban a Singenbe hozott fűszerek vámja magas volt, Maggi Németországban kezdte meg termékeinek palackozását. Felismerte a jó reklámok fontosságát is és reklámirodájában alkalmazta a később híressé vált drámaírót, Frank Wedekindet. Vállalkozói szimata mellett kora élelmiszer-ipari szükségleteit is jó érzékkel ismerte fel: a gyári munkások hiányos táplálkozása sok betegség forrása volt ebben az időben. Az eredeti Maggi-levesek magas fehérje- és keményítőtartalmú hüvelyesekből készültek, így akkor forradalmian egészséges tápláléknak számítottak. Bár Maggi 1912. október 19-én, 66 éves korában elhunyt, cége a következő évtizedekben élte igazi virágkorát. Nagy nehézségek között a második világháborút is túlélte, majd 1947-ben a Maggi-vállalkozás holdingja, az Alimentana AG egyesült a Nestlével. 1996-ban a Maggi GmbH 300 különböző készételt állított elő 1,7 milliárd német márka értékben, és 3000 alkalmazottal dolgozott. Magyarországon is széles körben forgalmazzák a róla elnevezett termékeket.

1852. október 9.

Megszületett Emil Hermann Fischer kémikus

A modern szerves kémia egyik megalapozója Euskirchen-ben látta meg a napvilágot. Alapvető jelentőségűek a cukorkémiai területen elért eredményei: értékes felfedezéseket tett az aminosavak összetételére és a polipeptidek szintézisére vonatkozóan. A polipeptid elnevezés egyébként tőle származik. 1899-ben ő valósította meg a purin szintézisét, de több egyéb purinvázas vegyületet is előállított, s kidolgozta szintézisüket is. 1903-ban ő fedezte fel a dietil-barbitursavat, s ez tette lehetővé a Veronál nevű gyógyszer későbbi előállítását. Bebizonyítván, hogy a monoszacharidok több értékű alkoholok oxidációs termékei, ő osztotta a cukrokat aldózokra és ketózokra. A cukrok térszerkezeti vizsgálataival ő teremtette meg a klasszikus sztereokémiát. Tanulmányozta az optikailag aktív vegyületeket, ő állította elő a lizint, és ő fedezte fel a prolint. Tanított is, Erlangenben, Würzburgban, majd Berlinben volt katedrája. 1902-ben kémiai Nobel-díjat kapott `a cukrok és purinvázas vegyületek szintézise területén végzett rendkívüli munkája elismeréseként`. Berlinben hunyt el 1919. július 15-én.

1856. október 9.

A kereskedelmi miniszter új rendeletet ad ki a Tisza-szabályozás tárgyában

A hajózás szempontjából szükséges átvágási munkálatok költségeit az állam magára vállalja, a védgátak építésének költségeivel az érdekelteket terheli meg, állami előleget helyezve kilátásba.

1859. október 9.

Megszületett Alfred Dreyfus francia katonatiszt

1862. október 9.

Uralkodói rendelet érkezik a Kúriához

A hitbizományi intézmény szabályozásáról szól, lényegében az osztrák polgári törvénykönyv szellemében.

1863. október 9.

Az erdélyi országgyűlés követeket küld a bécsi birodalmi tanácsba

1867. október 9.

Felfüggesztik Heves megye önkormányzatát

A kormány válaszul a megye október 1-i feliratára, felfüggeszti Heves megye önkormányzatát.

1874. október 9.

Megalapítják az Általános Postaegyesületet

1874. október 9-én alapították az Általános Postaegyesületet (utóbb Egyetemes Postaegyesület), amely a nemzetközi postaszolgálat összehangolása, továbbfejlesztése érdekében jött létre. A 22 alapító ország között volt Magyarország is. Azóta ez a nap a POSTAI VILÁGNAP. 1948-tól az ENSZ szakosított intézménye, jelenleg több mint 160 ország tagja az Egyetemes Postaegyesületnek.

1876. október 9.

Befejeződnek a gazdasági kiegyezés megújításával kapcsolatos osztrák-magyar tárgyalások

1892. október 9.

Megszületett Ivo Andric bosnyák író

Munkásságát versekkel és műfordításokkal kezdte. Lírai prózaköteteiben (Nemiri, 1918, Ex Ponto, 1920) megrázó vallomást tesz erről az időszakról. Első novelláiban kiváló elbeszélőnek bizonyult, ezek az írások teljesen átalakították a Boszniáról és népe életéről kialakult hagyományos képet. Minden felekezetet, nemzetiséget és társadalmi réteget bemutat, zárt világukban sötét, zavaros indulatok és ösztönök mellett a megrendítő nyomorúságot csodálatos emberi erények világítják be. Elbeszélésciklusait sok helyen önéletrajzi elemekkel színezi. Több novellája foglalkozik történelmi korokkal, s nem egy a II. világháború időszakával. A háború után három hatalmas regénnyel jelentkezik: Híd a Drinán (1945), Vihar a völgy felett (1945) Kisasszony (1945). Az első a boszniai Visegrád négy évszázados krónikája, melyben filmszerűen peregnek az izgalmas és megrendítő események. Mehmed pasa hídja körül úgy változnak a nemzedékek, emberi törekvések, gondolkodásmódok, ahogy alatta a folyó áramlik. Az ember küzdelmét ábrázolja az elemi és történelmi csapásokkal szemben. A vihar a völgy felett a napóleoni háborúk képét adja egy boszniai görbe tükrében. Kelet és Nyugat, két különböző világ ütközik össze. Ez az első szerb felkelés ideje, s a török és szerb társdalom reakcióit is érzékelteti a regény. A Kisasszony a fösvénység új oldalait új felfogásban tárja fel. Elátkozott udvar (1954) című regénye színhelye börtön, ahol a letartóztatottak között élesen bontakozik ki az emberi nagyság és nyomorúság. Andric sok, remek útirajzot írt, irodalmi és képzőművészeti esszéiben (többek között Goyáról és Racine-ról) nagy műveltsége és biztos ítélőképessége mesteri stílussal párosul. Az irodalmi Nobel-díjat 1961-ben kapta `nagy epikai ábrázoló erejéért, amellyel hazája világát és népe sorsát bemutatja`. Andric magát az utolsó jugoszláv írónak nevezte, valóban, benne fejeződnek ki legjobban és végletes formában a délszláv térség egységtörekvései, amelyek halála (1975. március 13.) után véres szembenállásnak adták át a helyüket. Műveit számos nyelvre lefordították, így magyarul is számos könyve olvasható.

1912. október 9.

Montenegró hadat üzen Törökországnak

A hadüzenethez néhány napon belül csatlakozik Bulgária, Szerbia és Görögország. Megindul az első Balkán-háború.

1917. október 9.

Meghal Justh Gyula politikus

A dualizmus korának kiemelkedő közéleti személyisége Necpálon született 1850. január 13-án. Justh Zsigmondnak, a XIX. század végi polgári irodalom jeles képviselőjének bátyja volt. Jogi diplomájának megszerzése után 1876-ban a gyulai járás főszolgabírája lett, függetlenségi álláspontja miatt azonban a kormányzó Szabadelvű Párt megbuktatta. 1884-ben Makó képviselőjévé választották. Haláláig Csanád vármegye képviselője, s a parlamentben a polgári demokratikus reformok szószólója volt. 1893-ban a Függetlenségi Párt elnökévé választották. Döntő szerepe volt Wekerle Sándor egyházpolitikai reformjainak megszavazásában. Pártelnöki tisztéről 1895-ben lemondott a hazatért Kossuth Ferenc javára, de közéleti szereplését azután is folytatta. Szerepet vállalt az ellenzéki megmozdulásokban, fellépett a büntető perrendtartás sajtóparagrafusa ellen, ő vezette 1898-ban a Bánffy-kormányt megbuktató obstrukciót. 1905-1909 között a képviselőház elnöke volt. Mérsékelt álláspontot foglalt el a horvát képviselők obstrukciójával szemben, amelyet az államvasutaknál bevezetett magyar szolgálati nyelv váltott ki. Az önálló Nemzeti Bank követelésével ellentétbe került a párt Kossuth-vezette csoportjával, emiatt lemondott a házelnökségről. Ezt követően az általános választójog kivívása érdekében együttműködött a szociáldemokratákkal és radikálisokkal, majd a Tisza Istvánnal szemben egyesült függetlenségi párt társelnöke lett, de a tényleges vezetést átengedte az ügyvezető elnök Károlyi Mihálynak, akinek polgári radikális programjával egyetértett, s azt cselekvően támogatta. Justh polgári demokratikus nézeteket képviselt, politikájának fő irányvonalát az egyházpolitikai reformokért és az általános választójogért vívott harc jelöli ki. Életének utolsó éveit visszavonultságban töltötte.

1918. október 9.

Wilson elnök bejelenti, hogy a Németországgal kötendő fegyverszünet feltétele Belgium és Franciaország azonnali kiürítése

1932. október 9.

Ítéletet hoznak a kommunista szervezkedés ügyében

A Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdet a kommunista szervezkedéssel vádolt tanárok és diákok, részben az Eötvös József Collegium tagjai (Mód Péter, Bertók János, Oszkó Aladár, Schöpflin Gyula, Rajk László és 14 társa) ügyében.
Két vádlott 1-1 évi fogházbüntetést kap, a többiek 3-5 hónapot; három vádlottat fölmentenek.

1934. október 9.

A jugoszláv király merénylet áldozata lesz

Horvát és makedón nacionalisták egy hivatalos látogatás alkalmával Marseille-ben megölik Sándor jugoszláv királyt. A merényletnek Louis Barthou francia külügyminiszter is áldozatul esik. Sándor a soknemzetiségű jugoszláv államban síkraszállt a szerbek vezető szerepe mellett. A szövetségi államisággal szembenálló alkotmánnyal, mely az egyes népeknek nem adott önkormányzatot, főként a horvát parasztság szállt szembe, s ez sokszor kormányválságot váltott ki. Sándor király ezért tekintélyelvi rendszert, `királyi diktatúrát` vezetett be (1929. X. 3.).
A Népszövetségben a jugoszláv külügyminiszter megvádolta Magyarországot, hogy köze volt II. Sándor jugoszláv király franciaországi meggyilkolásához, amennyiben szerepet játszott horvát usztasák kiképzésében. A valóság: a jankapusztai gazdaság cselédházainak egyik szoba-konyhás lakásában lakott néhány horvát emigráns. A kisantant magyarországi kampányának részeként Jugoszláviából magyarokat utasítottak ki.

1935. október 9.

Velics László felszólal a Népszövetségben

A magyar főmegbízott az Olaszország elleni megtorló rendszabályok miatt tiltakozik.

1938. október 9.

Magyar-csehszlovák tárgyalások kezdődnek Komáromban

A csehszlovák megbízottak csak a magyarlakta területek autonómiáját ajánlják fel. A tárgyalások eredménytelenül megszakadnak.

1940. október 9.

Évnyitó ünnepséget tart a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem

Beszédéban a lelépő rektor beszámol arról, hogy a hallgatók száma csökkent a két év előttihez képest. A bölcsészettudományi karon 10, a jogtudományi karon 15, az egész egyetemen 4%-kal.

1944. október 9.

Új kormányrendeletet adnak ki

A rendelet értelmében tilos a vendéglőkben húsételt felszolgálni. Kivételt képeznek a III. és IV. osztályú vendéglők, de itt is csak gulyás vagy főtt marhahús adható.

1944. október 9.

Churchill és Sztálin találkozik Moszkvában

Megállapodnak többek között abban, hogy a háború után Bulgária és Románia szovjet érdekeltségbe kerül, Magyarországon és Jugoszláviában az angol és szovjet érdekeltség egyaránt számba jöhet.

1944. október 9.

Megkezdődik a debreceni csata

Debrecen térségében hatalmas méretű páncélos csata kezdődik a szovjet, a német és a magyar csapatok között.
Október végére a 2. Ukrán Front elfoglalta a Tiszántúlt, a német-magyar haderő az október 9-31. közötti debreceni csatában meghiúsította a bekerítést. Kiharcolta saját visszavonulását.

1949. október 9.

Görögországban a királypártiak legyőzik a kommunistákat

A kommunisták Demokratikus Hadserege és az Egyesült Államok támogatását élvező Pál király monarchiája közötti harcokban a kommunisták fegyveres ellenállását megtörik. A királypártiak győzelmével véget ér a küzdelem. 1946 tavasza óta szaporodnak Görögországban a kommunisták által támogatott fegyveres felkelések, melyek szembefordultak a királyság fenntartásával. Az 1947. március 12-én közzétett Truman-doktrína (1947. VI. 5.) értelmében, miszerint valamennyi kommunisták fenyegette ország segítségére kell sietni, a görög királypártiak az Egyesült Államoktól anyagi, gazdasági és katonai segítséget kaptak. A Szovjetunió gyakorlatilag feladta a „görög szabadságharcot”. A partizánharcok közt visszavonuló hadsereg tagjai részben Magyarországra menekültek. Ezzel a katonai vereséggel szertefoszlott görög kommunisták reménye a győzelemre. Görögország a Nyugat része maradt.

1962. október 9.

Nagy-Britannia elismeri Uganda függetlenségét

A mai Uganda területén az 1840-es években ideérkező arab elefántcsont- és rabszolgakereskedők központosított bennszülött birodalmakat, négy királyságot találtak. A birodalmak 1893-94-ben brit védnökség alá kerültek, a törvényhozó tanácsnak 1946-ig nem volt fekete tagja. 1960-ban Milton Obote vezetésével létrejött az Ugandai Népi Kongresszus, melynek 1962. áprilisi választási győzelme után Nagy-Britannia 1962. október 9-én függetlennek ismerte el Ugandát. 1963. október 9-én kikiáltották az Ugandai Köztársaságot. A britek – az általuk Freddynek becézett – II. Mutesa királyt megtették államfőnek, Obote pedig miniszterelnök lett. Obote 1966-ban hatályon kívül helyezte az alkotmányt, és önmagát nyilvánította államfővé. 1971. január 25-én a hadsereg megdöntötte a kormányt. Idi Amin Dada őrnagy 300 ezer áldozatot követelő rémuralmának 1979-ben, tanzániai segítséggel vetettek véget.

1967. október 9.

Meghal André Maurois francia író

Elzászi gyáros családból származott, s így megtehette, hogy csak az irodalomnak éljen. Magyarországon sokáig divatos író volt, elsősorban pontos dokumentációra épülő regényes életrajzai révén. Megírta Byron, Voltaire, Balzac, Chateaubriand, Fleming életrajzát. Híres könyve a Költő a máglyán, amelyben Shelleynek állít emléket, de méltán népszerű a hazai olvasók körében A három Dumas című műve is. Elsősorban a fiataloknak szánta Chopin, Franklin, Washington és Eisenhower életrajzát. Történetírással is foglalkozott, feldolgozta Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok történetét. 1938-ban beválasztották a Francia Akadémia tagjai közé.

1967. október 9.

Che Guevara elesik a gerillaháborúban

Barrientos bolíviai elnök parancsára a hadsereg elit egysége kivégezte a 39 éves Ernesto Rafael `Che` Guevara de la Sernát. Argentínában született, orvosi tanulmányai elvégzése után Mexikóvárosba költözött. 1955 júliusában ismerkedett meg Fidel Castro-val, tevékenyen részt vett a kubai forradalomban és 1961-ig Kubában a Nemzeti Bank elnöke, majd iparügyi miniszter volt. Guevara a forradalom exportálását tartotta fő céljának, ezért Kongóba, majd Bolíviába ment. A gerillaháborúra vonatkozó elméletével és Kuba felépítését illető elképzeléseivel példaképpé vált a harmadik világ sok forradalmára számára, s Amerika, Európa egyetemi ifjúsága körében is sok volt a híve. Kivégzése után egyik kezét – az azonosítás végett levágták – majd jeltelen sírba hantolták el. Holttestét 1997-ben szállították át a kubai Santa Clara-ba, ahol hősnek kijáró tisztelettel fogadták. Világhírű fényképét Alberto Korda készítette egy 1960. március 5-én tartott tömeggyűlésen. Alakját mind a mai napig szinte kultikus tisztelet övezi.

mult-kor.hu