TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK (SZEPTEMBER 20.) (23/09/20)

1096. szeptember 20.

Kereszteshad érkezik Magyarországra

1096. szeptember 20-án Bouillon Gottfried lotharingiai herceg vezetésével keresztesek léptek Magyarország földjére. Kálmán király Sopronban személyesen fogadta a lovagokat, és a biztonságos áthaladás érdekében megállapodást kötött. Kálmánnak erre komoly oka volt, mivel a gyülevész előhad rablásból és fosztogatásból tartotta el magát. A megállapodás értelmében a hadak a Duna bal partján vonulnak Zimonyig, ezalatt Balduin, a fővezér testvére – túszként – Kálmán király vendégszeretét élvezi. A mintegy 100000 főnyi, fegyelmezett keresztes had nagy része rendben vonult be és ment át az országon. Akadt ugyan néhány kósza csapat, de ezekkel az uralkodó keményen leszámolt.

1519. szeptember 20.

Ferdinánd Magellán öt hajóval behajózik Sevilla kikötőjéből, hogy megkerülje a Földet

1741. szeptember 20.

Megszületett Benyovszky Móric utazó

Verbóban látta meg a napvilágot. 1767-ben részt vett a királyellenes lengyel nemesi mozgalomban, orosz fogságba esett, s Kamcsatkára száműzték. 1771-ben megszökött, s akkor kezdődtek kalandos utazásai, amelyek során eljutott a dél-kínai Macaóra, majd végül Madagaszkár szigetére. Ott francia megbízásból megalapította a Louisburg nevű telepet, ahol 1776-ban a bennszülöttek királyukká választották. Helyi vádaskodások miatt lemondott és hazatért Magyarországra. Később Amerikában hajózott, majd kereskedők megbízásából visszatért Madagaszkárra. Ott a francia kormányzó csapatot küldött ellene, s az ütközetben életét vesztette 1786. május 23-én. Kalandjait emlékiratokban örökítette meg. Benyovszky történelmi szerepét máig vitatják mind a történészek, mind a földrajztudósok. Gvadányi József verses elbeszélést írt róla, magyarul Gaál József, Radó Vilmos és Rónaszegi Miklós, németül Kotzebue és Mühlbach dolgozta fel színes életét. Doppler Ferenc 1847-ben operával emlékezett rá.

1792. szeptember 20.

A valmyi ütközet fordulathoz vezet

A valmyi ütközetben, amely a szövetséges intervenciós haderő és a francia, többségében önkéntesekből álló csapatok között folyik, a francia forradalmi sereg először veri vissza a poroszok és osztrákok támadását.
A tüzérségi párbaj a franciák enyhe fölényével végződik, így a poroszok – a francia hadsereg vezetőivel folytatott tárgyalások után – visszavonulnak.
Az első koalíciós háborúban (1792. IV. 20.) a francia hadsereg vereségei folytán már szabad volt az út Párizsba, amikor a forradalom első győzelmét aratta. Természetesen inkább erkölcsi és pszichológiai, semmint stratégiai győzelemről van szó. Az önkéntes hadsereg, amely a hazáért és a forradalom vívmányaiért harcol, helytáll az Európa legjobbjának tartott, de ezt a katonai erényt a vakfegyelemnek, az állandó gyakorlatozásnak, a „drill”-nek köszönő, lelkesedés, eszmei hajtóerő nélkül, csupán parancsra harcoló porosz hadsereggel szemben.
A német költő, Johann Wolfgang Goethe, aki a szász-weimari herceg kísértében vesz részt az intervenciós sereg hadjáratában, a porosz tiszteknek így fogalmazza meg a valmyi ütközet jelentőségét: „Itt és most új korszak kezdődött a világtörténelemben, és ti elmondhatjátok, hogy jelen voltatok.”

1865. szeptember 20.

Ferenc József felfüggeszti a februári pátenst

Ferenc József uralkodó 1865. szeptember 20-án kibocsátotta császári manifesztumát, amellyel felfüggesztette az 1861-es februári pátenst. A bécsi udvar számára kedvezőtlenül alakuló külpolitikai helyzet kényszerítette ki a császártól, hogy a birodalom egyes részeinek az abszolutista elnyomás után nagyobb önkormányzatot adjon. Magyarországon már előzőleg, az 1860-as októberi diplomával visszaállították az 1848 előtti magyar kancelláriát és helytartótanácsot, valamint az ország- és tartománygyűléseket, a hadügy és a külügy azonban az uralkodó kezében maradt. Ezt az új rendszert egészítette ki az 1861. februárban kiadott pátens. Ez kétkamarás birodalmi gyűlést hozott létre, amelyet törvényhozói jogokkal ruházott fel. A birodalmi gyűlés a tartományi gyűlések fölé – az így kezelt magyar országgyűlés fölé is – rendeltetett. Az államhatalom legfőbb eszközei továbbra is az uralkodó kezében maradtak. Ez volt a Habsburgok utolsó kísérlete arra, hogy összbirodalmi szinten kormányozzák a koronához tartozó tartományokat és országokat. A terv elsősorban a magyar politikai ellenzék határozottságán bukott meg, akik semmilyen központi parlamentbe nem akartak beleegyezni. Ezt követően osztrák-magyar tárgyalások kezdődtek Magyarország jövendő állambeli státusáról. Ennek eredményeképpen, 1865. szeptember 20-án, a császár az enyhülés jeleként manifesztumot adott ki, amelyben Magyarország vonatkozásában felfüggesztette az 1861-es februári pátenst. E dokumentum kibocsátása közvetlen előzménye volt az 1867-es kiegyezésnek, amely létrehozta a kétpólusú birodalmat, az Osztrák-Magyar Monarchiát.

1870. szeptember 20.

Róma lesz az egyesített Olaszország fővárosa

Tíz évvel az olasz királyság hivatalos kikiáltása (1861. III. 17.) után megvalósul Olaszország nemzeti egysége: olasz csapatok szállják meg Rómát, az egyházi állam fővárosát, miután a francia katonákat a porosz-francia háború kitörése miatt visszavonják a katolikus világ központjából (1870. IX. 2.). Olaszország annektálja az egyházi államot, és Rómát az `Örök várost` a királyság fővárosává kiáltják ki. IX. Pius pápa, az új olasz nemzeti állam engesztelhetetlen ellensége visszautasít minden, a vatikáni területek biztonságára és az egyházfői funkciók zavartalan ellátásra vonatkozó garanciát és „fogolynak” nyilvánítja magát a Vatikán falai mögött. A katolikus Olaszország konfliktusa a katolikus kereszténység fejével a fiatal egységállamot gyengíti.

1897. szeptember 20.

II. Vilmos német császár Budapestre látogat

1916. szeptember 20.

Megszületett Rudolf August Oetker német élelmiszeripari vállalkozó

Az Oetker-cég 1891-es megalapítójának, August Oetkernek az unokája Bielefeldben született. Apja az ő születése előtt fél évvel, az I. világháborúban Verdunnél elesett. Mostohaapja kezelte a nagyapa vállalatát, amikor ő a bielfeldi gimnáziumot, majd a hamburgi főiskolát végezte. Munkaszolgálat, majd katonáskodás miatt is meg kellett szakítania tanulmányait. Édesanyja, mostohaapja és két testvére is meghalt egy 1944-es légitámadásnál. 1946-tól vezette az általa újjáépített vállalatot, amely kezdetben csak élelmiszereket állított elő. Az 1950-es évektől kiterjesztette üzleti tevékenységét. Sörfőzdéket és szállodákat vett át, bankokban és biztosítóknál szerzett részesedét, sőt még hajóépítésbe is betársult, fő területe azonban továbbra is az élelmiszeripar maradt. 1960-ban kezdett mélyhűtött árukkal foglalkozni, pizzákat, hűtött készsüteményeket, márkás mézeket hozott forgalomba. Az Oetker-konszern az 1990-es évek elején már 400 féle élelmiszert gyártott. Az 1980-as évek elején legidősebb fia, August lépett a helyébe, aki koncessziós társasággá alakította át a vállalatot. Ugyancsak az 1980-as években kezdte meg üzleti kapcsolatainak kiépítését az Oetker-cég a kelet- európai országokkal. Ez a kapcsolatépítés azután a szovjet rendszerek összeomlását követően hozott igazi áttörést a közép- és kelet-európai térségben.

1946. szeptember 20.

Legördül a futószalagról az első Vespa robogó

A jármű előállítója Enrico Piaggio fegyvergyáros volt, aki a háború után úgy döntött, hogy fogyasztási javak termelésére állítja át hadiüzemét. A kis mozgékony motor gyors ütemben sláger lett Európában, főleg a fiatalok körében. Amikor a Piaggio-cég 1987-ben le akarta állítani a gyártást, hogy egy korszerűbb járművel helyettesítse a Vespákat, olyan erős volt a tiltakozás, hogy a gyártók kénytelenek voltak lemondani tervükről.

1971. szeptember 20.

Meghal Jorgosz Szeferisz görög költő

Szmirnában (Izmir) született 1900. február 29-én. Jogi tanulmányokat folytatott, 1926-ban a diplomáciai pályára lépett. A II. világháború idején az emigráns görög kormány szolgálatában állt, a háború utáni években Görögország londoni nagykövete. 1967-ben bátor felhívásban ítélte el a hazájában hatalomra került katonai diktatúrát. A modern költészet tendenciáinak és kifejezésmódjának egyik első jelentős görög képviselője volt, s erről az útról nem tért le további munkássága során sem. Az irodalmi Nobel-díjat 1963-ban kapta, `kimagasló értékű lírájáért, melyet a hellén kultúra iránti mélységes szeretet ösztönöz`. Költői munkássága mellett figyelemre méltó műfordítói tevékenysége. Ennél is jelentősebb a görögség szellemi hagyományával kapcsolatos kritikusi és történészi tevékenysége.

1985. szeptember 20.

A Greenpeace-ügy miatt lemond Hernu

Charles Hernu francia honvédelmi miniszter lemond, mert a francia titkosszolgálat az új-zélandi Auckland kikötőjében július 10-én elsüllyesztette a Greenpeace környezetvédő szervezet Rainbow Warrior nevű hajóját. A szabotázscselekménynél a személyzet egy tagja életét vesztette.
Hernu utóda Paul Quil?s, az addigi lakásépítési és közlekedésügyi miniszter. Sajtójelentések révén derült fény arra, hogy a francia titkosszolgálat belekeveredett az ún. Greenpeace-ügybe. Ezek után Pierre Lacosta admirális, a francia titkosszolgálat vezetője is kénytelen volt távozni.
Az 1971-ben alapított Greenpeace környezetvédő szervezet a többi között a bálnavadászat elleni látványos akciókkal kezdte tevékenységét, a nyolcvanas évek elejétől egyre erőteljesebben mindennemű atomfegyver-kísérlet világméretű betiltásáért szállt síkra. Az Auckland kikötőjében elsüllyesztett Greenpeace-hajó a lakatlan Muroroa-atollhoz (Francia Polinézia) kívánt kifutni, hogy tiltakozzon a francia atomfegyver-kísérletek ellen.

1986. szeptember 20.

Megnyitja kapuit a Liszt Ferenc Emlékmúzeum

A múzeum a Vörösmarty utcában, a régi Zeneakadémia neoreneszánsz stílusú épületében kapott helyet, amely 1879-1907 között a Zeneakadémiának, s benne Liszt Ferenc állandó budapesti lakhelyének adott otthont. Az 1984-86-ig tartó rekonstrukciójával – az Akadémia külső-belső műemléki és műszaki felújításával – lehetőség nyílt arra, hogy egy új, összefüggő oktatási, kutatási és múzeumi részleg létesüljön.

1996. szeptember 20.

Átadják a Corvin Filmpalotát

A 600 millió forintos költséggel épült filmpalotát Dolby Stereo hangberendezésekkel szerelték fel, 6 vetítőtermében összesen 1500 néző foglalhat helyet. A legnagyobb, 500 férőhelyes Korda Sándor teremben helyezték el Közép-Európa legnagyobb, 140 négyzetméteres vetítővásznát is. Az épület emeletén és földszintjén még további öt terem kapott helyet, amelyeket a magyar filmvilág jeles alakjairól, Jávor Pálról, Kabos Gyuláról, Karády Katalinról, Latabár Kálmánról, illetve a rendező Radványi Gézáról neveztek el. Több teremben tolmácsfülke is van, így a filmpalota kongresszusoknak is helyet adhat. Az épület előtt 1956-os emlékhely létesült: a forradalom és szabadságharc idején ugyanis itt működött az egyik leghíresebb, a szovjet megszállók ellen legeredményesebben harcoló felkelő csoport, az ún. `Corvin-köziek` alakulata.

mult-kor.hu