VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HÍRMONDÓ

VALKÓI HÍRMONDÓ ÚJSÁG Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

kategória: HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Szentmise és szoboravató a valkói Szent Mihály templomból (2021.10.03.)

2021. október 5. kedd HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, HÍREK  Nincs hozzászólás

Szentmise és szoboravató a valkói Szent Mihály templomból (2021.10.03.)

 

---

Szentmise a valkói Szent Mihály templomból (2021.10.03.) részlet

 

---

Szoboravató – Boltresz Ervin fafaragó művész (2021.10.03.) részlet

 

---

Szoboravató – Czerván György politikus (2021.10.03.) részlet

 

---

Szoboravató – szobor átadása és megáldása (2021.10.03.) részlet

 

EWTN Katolikus Világhálózat írásos engedélyével.

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

VALKÓ 1940 – MAGYAR VILÁGHIRADÓ 831. (részlet)

2020. március 13. péntek HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, HÍREK, VIDEÓ  Nincs hozzászólás

minden jog – Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum

Filmhíradók Online – részlet

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

Mária Terézia úrbéri tabellái – Valkó (PEST-PILIS-SOLT) 1767

2019. március 15. péntek HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, TÖRTÉNELMI IRATOK  Nincs hozzászólás

Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének célja a jobbágyterhek felmérése és egységes szabályozása volt. A helységeket végigjárva, az ún. kilenc pontos kérdőív alapján mérték fel a parasztság helyzetét. A felmérés alapján létrejött úrbéri tabellák tartalmazzák a földesúr, a jobbágyok és zsellérek, nevét, a telkük nagyságát, stb. Az alkalmazás a teljes levéltári fondot, valamennyi fennmaradt iratanyagot tartalmaz. Ez 43 vármegye mintegy 300.000 oldalát jelenti. Az iratokhoz tartozó adatbázist Fónagy Zoltán készítette, mely megyénként tartalmazza a falvakat, azon belül pedig a birtokosok nevét, földterületük nagyságát, jobbágyaik és zselléreik számát.

 

1767. január 23. | Mária Terézia kihirdeti az úrbéri rendeletet

„Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk!”
(Mária Terézia)

1767. január 23-án hirdették ki hat dunántúli vármegyében Mária Terézia királynő (ur. 1740-1780) úrbéri rendeletét, mely egységesen szabályozta a magyar jobbágyság földesúri terheit. A rendi országgyűlés mellőzésével bevezetett szabályozás előbb Vas, Zala, Somogy, Sopron, Tolna és Baranya területén lépett életbe, a következő években azonban a kiküldött bizottságok valamennyi magyarországi vármegyében keresztülvitték a királynő akaratát.

www.rubicon.hu

 

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

VALKÓ – SZABADSÁG ÚT (SZÉCHENYI UTCA TORKOLATA) AUTÓBALESET 1944

2018. január 5. péntek HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, KÉPESLAPOK  Nincs hozzászólás

1944-es képek kiszínezve!

 

Köszönet a japán Waseda egyetem munkatársainak (Satoshi Iizuka, Edgar Simo-Serra, Hiroshi Ishikawa) akik kifejlesztették az automata kép színezési eljárásukat.

 

 

Sajnos azt nem említik hogy, kicsit gép igényes feladat, szerintem kell hozzá az SSD és a 32Gb RAM, akkor nem tartana 50-60 percíg egy kép elkészítése.

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

ERDÉLY NEVEZETESEBB CSALÁDJAI

2017. november 28. kedd NÉVKUTATÁS  Nincs hozzászólás

IRTA
KŐVÁRI LÁSZLÓ

KOLOZSVÁRTT, 1854.
BARRÁNÉ és STEIN BIZOMÁNYA.

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

RÉGI MAGYAR CSALÁDNEVEK NÉVVÉGMUTATÓ SZÓTÁRA

2017. november 28. kedd NÉVKUTATÁS  Nincs hozzászólás

ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet
Magyar Nyelvtudományi Társaság
Budapest, 2009

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

CSALÁDNEVEK ENCIKLOPÉDIÁJA – LEGGYAKORIBB MAI CSALÁDNEVEINK

2017. november 28. kedd NÉVKUTATÁS  Nincs hozzászólás

A Családnevek enciklopédiája a magyar tudományos ismeretterjesztő irodalomban elsőként foglalja össze mindazokat az ismereteket, amelyeket a kutatás mindeddig megfogalmazott a vizsgált nevekről. A kézikönyv a leggyakoribb 1230 családnevet dolgozza föl. Elmondja a nevekről gyakoriságukat, eredetüket, változási folyamatukat és jelentésüket, utal földrajzi elterjedésükre, bemutatja a XIX. századi névváltoztatásokat, névmagyarosításokat. A kötet részletesen ismerteti a magyar nevek mellett a leggyakoribb német (Jung, Klein, Schmidt), szláv (Novák, Gyuricza, Petrovics) és román (Argyelán, Marosán, Moldován) családneveket is.

 

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI „A TELJES BOROVSZKY”

2017. november 21. kedd HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY  Nincs hozzászólás

Részletek a könyvből (a digitalizált változat, szövege tartalmaz ma már nem használt nyelvi és helyesírási elemeket esetleg szkennelt OCR hibákat)

Ebben a bejegyzésben csak azok a korszakok vannak megemlítve,  amelyekre jellemző leletek lettek feltárva Valkón a könyv szerint. Természetesen a többi is érdekes,  a teljes könyv a MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR OLDALÁN olvasható:

• MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
• TARTALOMJEGYZÉK
• PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE I.
• PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE II.

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE KÖZSÉGEI

Irta ifj. Reiszig Ede dr., történetíró, a központi szerkesztő-bizottság tagja

Járási beosztás

A vármegye 14 járásra oszlik, a melyeknek községei a következők: …

V. Gödöllői járás (28 község): As...

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

CSÖRSZ-ÁROK NYOMÁBAN (SZILASTV)

2017. május 5. péntek FESTŐMŰVÉSZET, HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, VIDEÓ  Nincs hozzászólás

A Kerepesi Települési Értéktár Bizottság meghívja Önt a CSÖRSZ – ÁROK NYOMÁBAN című előadással egybekötött kiállítás megnyitójára a Forrás Művelődési Házba 2017. április 21-én, 17 órakor.

A tárlatot Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna a Szent István Egyetem docense és a Csörsz-árok Mente Egyesület vezetője nyitja meg. A Csörsz-árok mondáinak illusztrációit Madár Eszter festő, grafikus munkáin láthatjuk Közreműködnek a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai Csörsz király árnyai című előadásukkal, Kovács Éva vezetésével.

A kiállítás 2017. május 5-ig tekinthető meg a művelődési házban.
Információ: Forrás Művelődési Ház

• 2144 Kerepes, Templom utca 3.
• T: 281560 360 ill. 20/ 559 89 21
• info@kerepesmuvha...

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

TABULA HUNGARIAE VAGY LÁZÁR-TÉRKÉP (-1528)

2017. április 29. szombat TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK  Nincs hozzászólás

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK – VALKÓI KÖNYVTÁR TÉRKÉP SZERVERE v2.0

A Tabula Hungariae vagy Lázár-térkép Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképe, amelyet a feltehetően a magyar Lázár deák készített 1528 előtt. A különleges és e műnél alkalmazott nyomtatási technikával készített térképet A világ emlékezete program nemzetközi tanácsadó bizottsága javaslatára az UNESCO 2007. június 19-én felvette a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára.  A középkori Magyar Királyságnak a mohácsi csata előtti állapotáról ismereteket adó térkép, ma csak egyetlen példányban létezik.

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.