VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HÍRMONDÓ

VALKÓI HÍRMONDÓ ÚJSÁG Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

HELYTÖRTÉNELMI GYŰJTEMÉNY címke bejegyzései

Mária Terézia úrbéri tabellái – Valkó (PEST-PILIS-SOLT) 1767

2019. március 15. péntek HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, TÖRTÉNELMI IRATOK  Nincs hozzászólás

Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének célja a jobbágyterhek felmérése és egységes szabályozása volt. A helységeket végigjárva, az ún. kilenc pontos kérdőív alapján mérték fel a parasztság helyzetét. A felmérés alapján létrejött úrbéri tabellák tartalmazzák a földesúr, a jobbágyok és zsellérek, nevét, a telkük nagyságát, stb. Az alkalmazás a teljes levéltári fondot, valamennyi fennmaradt iratanyagot tartalmaz. Ez 43 vármegye mintegy 300.000 oldalát jelenti. Az iratokhoz tartozó adatbázist Fónagy Zoltán készítette, mely megyénként tartalmazza a falvakat, azon belül pedig a birtokosok nevét, földterületük nagyságát, jobbágyaik és zselléreik számát.

 

1767. január 23. | Mária Terézia kihirdeti az úrbéri rendeletet

„Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk!”
(Mária Terézia)

1767. január 23-án hirdették ki hat dunántúli vármegyében Mária Terézia királynő (ur. 1740-1780) úrbéri rendeletét, mely egységesen szabályozta a magyar jobbágyság földesúri terheit. A rendi országgyűlés mellőzésével bevezetett szabályozás előbb Vas, Zala, Somogy, Sopron, Tolna és Baranya területén lépett életbe, a következő években azonban a kiküldött bizottságok valamennyi magyarországi vármegyében keresztülvitték a királynő akaratát.

www.rubicon.hu

 

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

VALKÓ – SZABADSÁG ÚT (SZÉCHENYI UTCA TORKOLATA) AUTÓBALESET 1944

2018. január 5. péntek HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, KÉPESLAPOK  Nincs hozzászólás

1944-es képek kiszínezve!

 

Köszönet a japán Waseda egyetem munkatársainak (Satoshi Iizuka, Edgar Simo-Serra, Hiroshi Ishikawa) akik kifejlesztették az automata kép színezési eljárásukat.

 

 

Sajnos azt nem említik hogy, kicsit gép igényes feladat, szerintem kell hozzá az SSD és a 32Gb RAM, akkor nem tartana 50-60 percíg egy kép elkészítése.

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI „A TELJES BOROVSZKY”

2017. november 21. kedd HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY  Nincs hozzászólás

Részletek a könyvből (a digitalizált változat, szövege tartalmaz ma már nem használt nyelvi és helyesírási elemeket esetleg szkennelt OCR hibákat)

Ebben a bejegyzésben csak azok a korszakok vannak megemlítve,  amelyekre jellemző leletek lettek feltárva Valkón a könyv szerint. Természetesen a többi is érdekes,  a teljes könyv a MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR OLDALÁN olvasható:

• MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
• TARTALOMJEGYZÉK
• PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE I.
• PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE II.

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE KÖZSÉGEI

Irta ifj. Reiszig Ede dr., történetíró, a központi szerkesztő-bizottság tagja

Járási beosztás

A vármegye 14 járásra oszlik, a melyeknek községei a következők: …

V. Gödöllői járás (28 község): As...

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE, A JÁSZSÁG ÉS A KUNSÁG TÉRKÉPE (1793)

2017. március 29. szerda HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK  Nincs hozzászólás

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK – VALKÓI KÖNYVTÁR TÉRKÉP SZERVERE v2.0

Balla Antal (1739–1815), aki 1777 és 1812 között Pest vármegye mérnöke volt, 1792-ben készítette el a megye rendkívül pontos és dekoratív rajzát. A kiadás költségeit feltehetően gróf Festetics György (1755–1819), a keszthelyi Georgikon alapítója állta, a metszést pedig a bécsi Hieronymus Benedicti (1756 körül –1809) végezte el, igen tetszetős formában. A térkép melletti latin szöveg a korabeli magyarországi geodéziai mérések rövid leírását, a díszes címkeret pedig a Sándor Lipót főherceg nádornak szóló ajánlást is tartalmazza.

Balla a korszak több nagyszabású munkájában is részt vett. Így készített egy, a Dunát a Tiszával (Pest és Szolnok között) összekötő csatornatervet, egy hajózási térképet a pesti Duna-szakaszról, de dolgozott a Berettyó völgyében is. 1781-ben javaslatot tett a Tisza átvágásokkal történő szabályozására, 1785-től pedig a Hajózási Igazgatóság külső munkatársaként részt vett a vízi utak előzetes felmérésének munkájában.

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

ESZTERLÁNC HÍREK (2017. MÁRCIUS)

2017. március 24. péntek ESZTERLÁNC, HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, KULTÚRA  Nincs hozzászólás

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

EGY RÉGI-RÉGI ISKOLA VALKÓN

2017. március 24. péntek HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, KULTÚRA  Nincs hozzászólás

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

BIRTOKHÁBORÚ DÁNY ÉS VALKÓ KÖZÖTT (XVIII. SZÁZAD)

2017. március 24. péntek HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, KULTÚRA  Nincs hozzászólás

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

2016. augusztus 24. szerda HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, TÖRTÉNELMI IRATOK  Nincs hozzászólás

Frisnyák Sándor:

Adalékok a Gödöllői-dombság történeti földrajzához

(Tájhasználata 18-19. században)

Részletek az 2008. évi kiadású könyvből.

 

 

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum

2016. augusztus 23. kedd HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, TÖRTÉNELMI IRATOK  Nincs hozzászólás

A Mariabesnyői Mária Múzeum kiállítási katalógus

(Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Részletek az 2009. évi kiadású könyvből.

„Ugyanezen évben a szerzetesek házát is kibővítették, és 1771. szeptember 15-én jelölték ki a clausurái, és formális konventté, azaz rendesen megalakult kolostorrá nyilvánították az addig residentia rangban lévő besnyői zárdát. 1774...

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

2016. augusztus 19. péntek HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, TÖRTÉNELMI IRATOK  Nincs hozzászólás

 Endrei Walter: Óbuda ipari létesítményei,

1690-1850

Részletek az 1979. évi kiadású könyvből.

 

 

„A valóságban a sok bibelődéssél járó munka hozama eltörpült a szőlő müveléséé mellett úgy, hogy a 80-as években gyalog hordták Óbudára a gubót a távoli, szegényebb községekből (ilyen volt Túra, Aszód, Valkó), de Óbudán nem voltak hajlandók vele foglalkozni.”

 

 

Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.